Szingliség: mi a három fő ok? 1. rész

Manapság egyre többen élnek egyedül, ami sok esetben saját választás. Azonban sokan azért egyedülállóak, mert egyszerűen nem találják a másik felüket.

Szingliség: mi a három fő ok? 1. rész

Egyes párkapcsolati szakértők szerint az egyedüllétnek alapvetően három fő oka van. Lássuk, mik ezek.
Nagyok az elvárások
Mindenkinek megvan az ideális nőről, vagy férfiról alkotott képe, amiből nem hajlandó engedni. Elképzeljük, hogy legyen magas, humoros, okos, legyen egzisztenciája, vagy legyen csinos, fiatal, vagy idősebb és ezekből nem engedünk. Gyakran olyan magasra tesszük a lécet, hogy aki nem ugorja meg, azzal nem foglalkozunk és számításba sem jöhet nálunk.
Felcseréltük az ismerkedési folyamatokat
Ezt rögtön össze is köthetjük a második okkal, ami a technikában rejlik, hiszen ma már az internetes ismerkedés számít általánosnak. Ezzel nincs is semmi baj, hiszen maga az online társkeresés jó dolog, de nem szabad túl sokáig elhúzni a valódi találkozást, mivel élesben derül ki, hogy tényleg működik-e a kémia és az intellektuális kapocs a két fél között. A probléma az, hogy a két folyamat sokszor megcseréli egymást. Az internetes beszélgetés ugyanis nem ugyanaz, mint ha szemtől szemben beszélne egymással két ember.
Gyakran előfordul, hogy olyan szinten megnyílunk a másiknak, mintha ezer éve ismernénk, holott igazából csak egy eszményi képet képzelünk magunk elé. Legtöbbször chateléssel kezdődik az ismerkedés, amiben a két fél túl gyorsan bekerül egymás intim zónájába. Közöttük a virtuális tér van, azon keresztül kitárják egymásnak a legintimebb titkaikat úgy, hogy azt sem tudják, pontosan kivel is beszélnek, nem látják a gesztusait, mimikáját, mozdulatait, így azt sem látják, hogy ezek a reakciók mennyire őszinték. Nem tudják pontosan milyen ember, hanem egy belső fantáziakép alapján kezdik el felruházni a másikat mindenféle tulajdonsággal, ami leginkább a vágyott elvárásokat tartalmazza. Fontos, hogy ne cseréljük fel az online és a személyes ismerkedés folyamatait! Ha túl sokáig chatel ilyen formán a két fél, ebből a hosszú, nyílt beszélgetésből hozzák össze a személyes találkozót, azonban mindkét fél egy képzelt világban van, amiben a saját elképzelésére teremti meg a másikat, így a találkozás tele lesz elvárásokkal. Amikor a valóságos ember megélése ütközik a belső, elképzelt emberrel akkor csalódást élhetünk át, hiszen a két kép nagy eséllyel nem egyezik meg. Ezt követően alakulnak ki az emberben olyan érzések, hogy sehol egy számára megfelelő partner, biztosan vele van a gond, pedig nem erről van szó, egyszerűen csak nem azt kaptuk, amit elképzeltünk. Mindössze annyi a dolgunk, hogy adjunk a virtuális térben történő ismerkedésnek egy keretet. A legbiztosabban úgy járunk el, hogy amíg nincs valóságos élményünk a másikról, addig csak az első találkozások leszervezéséig (mikor, hol, hogyan találkozzunk) jussunk el az interneten keresztül, így számos csalódástól kímélhetjük meg magunkat.