Senkit sem ítélnek el orvosi műhiba miatt

Az orvosi műhiba kifejezés első értelmezését egy német kórboncnoknak, Rudolf Virchownak tulajdonítják, aki 1870-ben így írta le a fogalmat: „azok a gyakorlati tevékenységükben engedélyezett gyógyító személyek, akik hivatásuk gyakorlása során a szükséges figyelmesség vagy óvatosság hiánya folytán a gyógyítás általánosan elismert szabályai ellenében cselekvésükkel vagy mulasztásukkal a kezelésükre bízott személy egészségét megkárosítják, büntetendők.

Senkit sem ítélnek el orvosi műhiba miatt

Az egészségügy tipikusan azon életterületek közé tartozik, ahol maximális odafigyelés mellett is könnyen adódhatnak szövődmények, keletkezhetnek károk. Állítólag egyre többen halnak meg orvosi műhibák következtében. De hogy valóban így van-e, nem tudni, mert jogi értelemben nem létezik az orvosi műhiba fogalma, sem a polgári, sem a büntetőjogban. Amennyiben az egészségügyi ellátást igénybevevőnek kifogása merül fel, akkor természetesen módjában áll betegjogi képviselőt felkeresni, aki segítséget nyújthat panasza megfogalmazásában, s kezdeményezheti annak kivizsgálását. Ezen túlmenően tájékoztatást is nyújt arról, hogy a betegnek és a kórháznak lehetősége van a fennállt vitát egyeztetés keretében rendezni. 1979-i Eü. törvény értelmében minden beteget az ellátásban résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és az etikai szabályok, ill. irányelvek betartásával kell ellátni. Ha a beteget az ellátás során ezzel összefüggésben károsodás éri, orvosi műhibának minősül és az egészségügyi intézménynek kell bizonyítania, hogy a kezelés során a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járt el és csak így tudja kimenteni magát a felelősség alól. Ez esetben kártérítési felelőssége nem áll fenn.