Segítség, a páromnak gyereke van! Avagy hogyan kezeljük a gondokat...?

Ma már nem lepődünk meg azon, ha a választottuknak gyermeke van az előző kapcsolatából. De hogyan is kellene ezt lereagálnunk?

Segítség, a páromnak gyereke van! Avagy hogyan kezeljük a gondokat...?

A szerelem, mint tudjuk nem korfüggő, nem lehet és főleg nem szabad aszerint élni az életünket, hogy megfeleljünk mindenki elvárásainak. Soha senki nem tudhatja előre, hogy kibe fog beleszeretni, és azt se lehet előre borítékolni, hogy erre milyen módon reagál a család. Persze optimális esetben a szülő, ha szereti gyermekét, akkor elfogadja választását, és a maga módján igyekszik megbékélni a helyzettel. De ébresztő! Mindenkinek joga van a boldogsághoz, kortól, nemtől, külcsínytól függetlenül. Nem szabad ítélkezni, és beleszólni a fiatalok párválasztásába, mert mindenkinek van egy élete, és előélete. Mi van, ha az egyik félnek mondjuk már van egy gyermeke az előző kapcsolatából? Az égvilágon semmi gond nincs ezzel, ha a két fél így is bevállalja a kapcsolatot.

A legtöbb nő, vagy férfi, akinek már van egy gyermeke, és úgy találja meg az igazi társát, nem a gyerekének keres apát, vagy anyát, hanem magának egy szerető, megértő, őszinte és érzékeny lelkű társat. Akire számíthat, ha bármilyen probléma vagy feladat felmerül. Az viszont biztos, hogy a gyerek egy váláskor sérül, és ha ez még környezetváltással jár, az első időben sok-sok türelem kell a gyerekhez. Minden esetben meg kell erősíteni a gyerekben a tudatot, hogy bár anya és apa már nem szeretik egymást, őt mind a ketten nagyon szeretik. Nem árt neki többször is elmondani neki, hogy én szeretlek téged, de nem én vagyok az apukád, vagy az anyukád, és nem is szeretném átvenni a szerepét.

Igyekezzünk a gyermekkel meghitt, bensőséges kapcsolatot kialakítani. Szeretettel, türelemmel, kellő megértéssel könnyedén át lehet vészelni ezt a nehéz időszakot. Ilyenkor az a legnehezebb, hogy aki gyermekkel vállalja be a társát, elfogadja azt a tényt, hogy egy szülőnek, főleg egy édesanyának első a gyermeke és csak utána jöhet bármi, vagy bárki más. Persze nem akarunk senkit elijeszteni. Már sokan előttük átélték az élet ilyen buktatóit, és kapcsolatukat csak megerősítették a történések.

Hiszen ha felelős gondolkodással, a dolgok alapos megbeszélésével vágnak bele a közös életükbe, akkor van lehetőségük egy boldog családi élet kialakítására. És mivel tudjuk jól, hogy az élet rövid és kiszámíthatatlan, minden egyes boldogtalanságban leélt nap egy eltékozolt nap. Végezetül nagyanyáink örök érvényű gondolatát jegyezzük meg: soha nem szabad haragban lefeküdni az ágyba, mert a harag rossz tanácsadó.