Mi is az a „próbamunka” és „próbanap”?

A munka életünk fontos része. Mindenki olyan helyen szeretne dolgozni, ahol jó a csapat, hozzáértők a kollégák, mindenki jól végzi a dolgát és minden rendben megy

Mi is az a „próbamunka” és „próbanap”?

A munka életünk fontos része. Mindenki olyan helyen szeretne dolgozni, ahol jó a csapat, hozzáértők a kollégák, mindenki jól végzi a dolgát és minden rendben megy. Egy új munkahely nem csak a munkavállalónak jelent kihívást. Legalább ilyen kihívás a munkáltatónak is, ha új munkavállalót szeretne felvenni. Természetes igény van hát arra, hogy a felek kipróbálják egymást. Mi sem látszik kézenfekvőbb megoldásnak, mint a „próbamunka” vagy a „próbanap”. De jogszerű ez?

Mi is az a „próbamunka” és „próbanap”?

A munkáltatók természetes igénye, hogy szeretnének meggyőződni a jelölt alkalmasságáról. Igen ám, de egy-egy felvételi elbeszélgetés, vagy esetleg teszt egyáltalán nem biztos, hogy megmutatja, ki lenne a legalkalmasabb jelölt. Fokozottan igaz ez olyan munkakörök esetén, melyek gyakorlatot, kézügyességet igényelnek. Lehet valaki nagyon jó varrónő, fodrász, pincér vagy esztergályos elméletben, de a hangsúly a gyakorlati tudáson van. Ezt viszont egy interjú, önéletrajz nem igazán mutatja meg. A munkáltató még a felvétel előtt szeretne meggyőződni a jelölt tényleges tudásáról. Ezért bizonyos munkaköröknél kialakult a „próbanap”, „próbamunka” szokása. Ilyenkor a munkára jelentkezőtől azt várják el, hogy egy napig, vagy néhány órán keresztül dolgozzon az adott munkakörben, vagy készítsen el egy-egy terméket. Ezután, ha tetszik a munkája, felveszik az adott állásra.Figyelem, a próbaidő nem egyenlő sem a „próbamunkával”, sem a „próbanappal”. Fontos különbség, hogy a próbaidő esetén a felek között már kell, hogy legyen munkaszerződés, a munkatárs a próbaidő idejére is munkabért kell, hogy kapjon. A próbaidő szabályait a Munka törvénykönyve rögzíti.