Megkezdődött a mohácsi busójárás

Idén minden eddiginél több, 1750 maskarás busó szórakoztatja a kíváncsi turistákat.

Megkezdődött a mohácsi busójárás

Csütörtökön, Kisfarsang napján kezdődött Magyarország legrégebbi és leghíresebb farsangi karneválja, a mohácsi busójárás, melyre a szervezők kedvező időjárás esetén 50-60 ezer vendéget várnak. A rendezvény 25-ig, húshagyó keddig tart. A hat nap alatt bálokkal, táncházakkal, busóbemutatókkal, népművészeti és kézműves vásárokkal, gasztronómiai programokkal várják az érdeklődőket. 64 busócsoport gondoskodik a különleges élményekről, a bátrabb látogatók megismerkedhetnek a maszkfaragással is. A látogatókat népszerű együttesek és néptánccsoportok is szórakoztatják. A busójárás emblematikus programjait február 23-án, farsangvasárnap rendezik: a busók aznap kelnek át csónakkal a Dunán, felvonulnak a belvárosban, vízre teszik a farsangi koporsót, új busókat avatnak. A leglátványosabb eleme, a busójárás csúcspontja a hatalmas máglya gyújtása a város különleges épületeivel körülvett főterén vasárnap este. A mohácsi busójárást 2009-ben az UNESCO felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, 2012-ben pedig bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A mohácsiak körében sokacnak, a köznyelv által sokácként nevezett népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először. A balkáni térségből a török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek, az akkori Karapancsa mocsarába. A sokácok álruhákba öltözve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból. A busó, a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett, birkabőrcsuklyás maszkot viselő alak. A neves népművészek által faragott maszkok különleges és egyedi kivitelűek. A busó jellegzetes ruházata a bocskor, a csizma, a fehér vászongatya, a bundájával kifordított birkabőr derékban kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van felaggatva, valamint a vállon viselt tarisznya. Jellegzetes kellékei a kereplő, a buzogány és a hosszú fakürt. A busók célja a figyelem felkeltése, a város terein és utcáin az átváltozásukat követően módjuk nyílik a szabad véleménynyilvánításra, valódi személyiségüket maszk mögé rejtve a vágyaik megvalósítására. A hagyományokat követve a busók hivatalos feladatai közé tartozik például a nőnemű vendégekkel való ártatlan „játszadozás” is a termékenységvarázsló és télűző fesztivál nyilvános eseményein. A rendezvény vendégeinek tanácsos a kicsi gyerekeket a karnevál zajongásától távol tartani, mert az ágyúlövéstől és erős kolompolástól, kerepléstől könnyen megijedhetnek. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a maszkokon a szemnek fúrt kis lyuk miatt a busóknak nincs teljes térlátásuk, ezért a mellettük, alattuk, felettük lévő tárgyakat és a fesztivál vendégeit csak részlegesen érzékelik.