Megfelelően védi a magyar jogrendszer az állatokat?

„Egy nemzet nagyságát és erkölcsi fejlődését az mutatja hogyan bánik az állatokkal” – vallotta Mahatma Gandhi.

Megfelelően védi a magyar jogrendszer az állatokat?

Rengeteg hírt hallok manapság, ahol állatokat kínoznak és a tettes mégis megússza a felelősségre vonást. Az emberek inkább kezükbe veszik a dolgokat, ugyanis a magyarok szerint a jog nem védi eléggé az állatokat, aki kínozza őket, a legenyhébb büntetést kapja, ha kap. Vajon mi is az igazság? Milyen a joggyakorlat? Hogyan érvényesülnek az állatok „jogai” más országokban? Nem is olyan rég országszerte felháborodást keltett az a balatonszállási nő, aki azzal büntette a vihar miatt megrémült és elszökött kutyáját, hogy az autójához kötve kilométereken át húzta. Mire az állatvédők intézkedni tudtak volna, a nő a kutyát  már elásta. A nő nem is értette az állatvédők felháborodását. A Szurkolók az állatkínzás ellen nevű csoport Facebook-oldalán a következőket írta: „felkerekedtünk és úgy döntöttünk, végre a szemébe nézünk. Voltak terveink, hogy miképp veszünk revánsot az asszonytól. Kizárólag olyan emberekkel mentünk, akik bevállalták volna a cselekedetük után kiszabott esetleges büntetést.” Nem csoda, hogy az asszony házát rendőrök vigyázzák. Mert a bármilyen kegyetlen állatkínzásra nem az önbíráskodás, az erőszak a megoldás. Az asszonyt azóta gyanúsítottként már kihallgatták. Svédország a házi kedvencek tartását részletes előírásokhoz kötik. Egy cicát maximum 12 órára, egy kutyát legfeljebb 5-6 órára szabad egyedül hagyni a lakásban. Svájcban az állatok alkotmányos védelemben részesülnek. Tilos az állatok megalázása, természetes külsejük megváltoztatása, és így tovább. Németországban 2002, Ausztriában 2004 óta szintén az alkotmány rögzíti az állatvédelmi törvényeik alapját. Indiában is az alkotmány mondja ki, hogy „a népnek morális kötelessége, hogy megóvja az állatokat a szenvedéstől”, emellett kifejezetten tiltja a szarvasmarhák leölését. Az állatkínzást amúgy nem csak a Btk., hanem a már említett, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény is tiltja: Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, tilos az állatot károsítani, kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani.”, „Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz… amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, illetve gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt 2 évig; ha az állatnak különös szenvedést okoz, vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Sokan állítják, hogy nem a törvénnyel van a baj, hanem a túlzottan enyhe bírói gyakorlattal.