Kik azok a táltosok?

A táltos a magyar néphagyomány szerint természetfeletti erejű személy, tudós gyógyító pap.

Kik azok a táltosok?

Tevékenysége ötvözte a papi, orvosi, bírói, lélekgyógyász, jós és szertartásvezető funkciókat. A táltos ellentétben a sámánnal munkája során nem használ tudatmódosító szereket. A táltosság általában elhívatás alapján történt, bár néhány forrás szerint beavatás által is lehetett táltos valakiből. A táltos révületbe esett, ennek során távolról tudott gyógyítani. A néphit szerint a táltos már a magzati korban közvetlen kapcsolatban van Istennel, ekkor kapja meg azt a „többletet”, ami születésekor több fog, több ujj, vagy bármilyen többlet csont formájában mutatkozik meg. A táltos sorsát a hiedelem szerint Isten eleve elrendelte, célja a világ vagy a nemzet megmentése fizikai, illetve lelki értelemben. Táltos férfi és nő is lehetett. 
Maga a táltos szó eredete ismeretlen, valószínűleg a rokon tátos szóból származik, ami a tát szóból eredeztethető (kitátotta magát a világnak), illetve a tutós/tudós szóból. Egyesek a török talt szóból származtatják, ami „révültet” jelent. A néphagyomány szerint a táltosnak valamilyen próbatételt kellett teljesítenie. Általában segítő szándékú, de vihart és jégesőt is tudott okozni. „Viaskodás” által befolyásolta az időjárást. A táltoshoz fűződő szájhagyomány két elemi összetevője a félig bika-félig ember harca és a szárnyas ló. A magyar mondák is megemlékeznek a táltosok fontos szerepéről. A két legfontosabb táltos Kampó és Göncöl. A hatujjú Kampóról úgy tartják, hogy Mátyás király korában visszaszorította a törököket. Göncölnek rendkívül nagy tudása volt. Értett az állatok nyelvén és tudott olvasni a csillagokból. A hagyomány szerint feltalálta a kocsit, olyan kocsit hajtott, amit ló nélkül vezetett és aminek kerékagya eltörött. Nem látták halálát, teste eltűnt a csillagok között. A Göncölszekér ma is ragyog az égen, más néven „Ursa Maior”, vagy Nagymedve. A táltos lova eredetileg egy gebe volt, amit mindenki kinevetett, egyedül ő látta meg a ló értékeit és csodás erejét. A táltos úgy meglovagolta a lovát, hogy az repült, mint a gondolat (révült). A táltos ló szárnya a révülést, a Földtől való elszakadást szimbolizálja. A mai napig előszeretettel adják lovaknak a táltos nevet. A táltosra jellemző a rendszeres, tudatos kapcsolatteremtés a túlvilággal. Napjainkban is vannak táltosok, akik hisznek képességeikben, előszeretettel kérik segítségüket.