Januári néphiedelmek

Honnan tudták az őseink, hogy milyen lesz az időjárás?

Januári néphiedelmek

Nagyanyáink régen még nem tévében vagy újságban tájékozódtak az időjárásról, hiszen akkoriban az időjárásjelentés, mint fogalom ismeretlen volt. Sokkal inkább nagyobb teret kaptak a népi hiedelmek, miszerint nagyjából ki tudták számítani, hogy milyen lesz az idő és mennyi termés lesz.

A januári hónapban úgy tartották, ha 18-án, Piroska napján ha fagy lesz, akkor a rá következő 40 napon kereaztül 0 fok alatti hőmérsékletre számíthatunk.

Ha 21-én, Ágnes napján derült az idő, akkor jó termés várható. Ha viszont borús és ködös, akkor rossz lesz a termés. Azok a lányok, akik ezen a napon böjtölnek. megálmodhatják a leendő párjukat.

Január 25-én, Pál napján a pálfordulás még nem sűrűn fordult elő, tehát ilyenkor még nem ér véget a tél. Innestől számítva még 40 napig biztosan eltart a hideg évszak. Ha ezen a napon hirtelen változik az idő, akkor billenhet jégtörővé vagy jégcsinálóvá. Ez azt jelentette, hogy vagy nagyon hideg lesz, vagy enyhül. Hagyatkoztak még őseink az árnyékukra is, hiszen ha meglátták az árnyékukat, akkor hosszúra nyúlik a tél, viszont ha kibújik az ürge, akkor már közeleg a tavasz. Ha a medve is kibúkik a barlangból, akkor elkezdtek már visszaszámlálni, hiszen ez azt jelentette, hogy már csak 40 napig lehetett hidegre számítani.