Ilyenek a tipikus magyar szinglik az elemzések szerint

Magyarországon a 20 és 30 éves korosztályban több mint 200 ezer szingli él: ők azok a nők és férfiak, akik még soha nem kötöttek házasságot, nincs párkapcsolatuk és nincsen gyermekük sem – állapította meg a közelmúltban egy, a KSH elemzője által készült kutatás. A korábbi cikkünkben bemutatott elemzésről részletesen beszélt Rövid Irén az InfoRádiónak.

Ilyenek a tipikus magyar szinglik az elemzések szerint

Az elemző elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy számos szingli fogalom létezik, azaz nincs egy egységes, mindenki által elfogadott meghatározása, amire a kutatások alkalmával hagyatkozni lehetne. Ebből kifolyólag a doktori kutatása alkalmával ő maga is, több itthoni és külföldi kutatás eredményeit felhasználva határozta meg, hogy kiket tekint a népszámlálás, illetve a 2016-os mikrocenzus alapján szinglinek. Az elemző elmondta, hogy vannak kutatások, amelyek minden nőtlen és hajadon állapotú személyt szinglinek tekintenek, de olyanok is akadnak, akik ide sorolják azokat is, akik már elváltak, tehát már éltek korábban házasságban, de újra párt keresnek. Arra is van gyakorlat, hogy mindenkit, aki egyedül él, azt szinglinek tekintik, függetlenül a családi állapottól, vagy az életkortól. A KSH elemzője mindezek után nem minden egyedülálló, egyedül élő személyt sorolt a szinglik közé, hiszen az ő többségük a 60 éves, vagy idősebb korcsoportba tartozik, továbbá a családi állapotuk tekintetében sem kizárólag nőtlen és hajadon személyek fordulnak elő a körükben. Rövid Irén elmondta, hogy a 2001. és 2011. évi népszámlálási adatait felhasználva, első tanulmányában azokat tekintette szinglinek, akik az említett népszámlások eszmei időpontjában 20–39 év közötti korosztályba tartoztak, nem kötöttek még házasságot, nem volt tartós párkapcsolatuk, tehát sem velük élő, sem külön élő élettársuk, illetve gyermekük, és egyedül éltek egy háztartásban. Az elemző az idén márciusban megjelent tanulmányában, amiben már a 2016-os mikrocenzus adatait is felhasználta a kutatásához, már a 40-es éveikben járó szinglikre is összpontosított, miután a 20–49 éves korcsoport szempontjából nemcsak a fiatal felnőttek életkörülményeit tudta vizsgálni, hanem arra is lehetősége nyílt, hogy egy, a nők esetében (is) még termékeny korszakot is be tudott vonni a vizsgálatba. Természetesen a szingli kategóriába nők és férfiak egyaránt tartoznak, azonban azt fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kutatás tapasztalatai alapján nagyobb az utóbbiak aránya, azonban a 20–49 éves korcsoportban eleve több férfi található, mint nő, mindamellett, hogy ennek más okai is lehetnek.
A tipikus magyar szingli

Rövid Irén kutatása arra is kitért, milyen egy tipikus 20–39 év közötti magyar szingli, illetve egy 40-es éveiben járó. Előbbiek átlag életkorukat tekintve 30 éves nők vagy férfiak, akik átlagosan 21 éves korukban kezdtek el dolgozni, és 24 évesek, amikor először elköltöztek a szülői házból. Rövid Irén megjegyezte, az általa vizsgált csoport meglehetősen sokszínű, heterogén, miután például nem tett kitételt az iskolázottság szempontjából. Így egy átlagos, a 20-as, 30-as éveiben járó szingli nőnek a havi nettó jövedelme 181 ezer forint volt a számításai szerint, egy férfié pedig 201 ezer forint.
A férfiak közt az öt leggyakoribb foglalkozás a szoftverfejlesztő, lakatos, rendszergazda, bolti eladó és tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr volt, míg az átlagos magyar szingli nő bolti eladói, általános irodai adminisztrátori, pultos, vagy pénzügyi ügyintézői, pénzügyi elemzői, továbbá pénzügyi befektetői munkakörben dolgozott.