A tudat és a tudatalatti kapcsolata

A tudatalatti pszichológiai fogalom, olyan aktív lélektani folyamatok jellemzője, amelyek nincsenek a tudat értelmi tevékenységének középpontjában, a háttérből azonban mégis hatnak a tudatos folyamatokra.

A tudat és a tudatalatti kapcsolata

Sigmund Freud munkásságában elutasította a tudatalatti koncepcióját és a tudattalan kifejezéssel dolgozott, ő egy jéghegyhez hasonlította a tudat és a tudattalan kapcsolatát. Tudósok szerint viselkedésünket, cselekedeteinket, gondolatainkat, érzéseinket kb. 88-95%-ban a tudatalatti határozza meg, tehát csak 5-12%-ban vagyunk tudatosak. A tudatos feladatai a mérlegelés/ítélkezés, gondolkodás, analizálás, logika, érvelés, rövid távú memória; a tudatalatti működteti testi rendszereinket, feladata a reagálás, hosszú távú memória, ez az érzelmi "elme". Ha a jéghegy szimbólumot említjük, a tudatos a felső 10%, a tudatalatti az alsó 90%. Nem véletlen, hogy úgy tartják, hogy az egyetlen lehetőség, hogy megváltoztasd életed, ha megtanulod irányítani a tudatalatti elméd. Egy korábbi ismeret, tapasztalat, amire az adott pillanatban valaki nem is gondol, de asszociatív kapcsolatban áll gondolkodása aktuális tárgyával, befolyásolhatja döntéseit, gondolatait. Hasonló hatása lehet bizonyos környezeti körülményeknek is, amelyek tudatosulás nélkül befolyásolhatják az adott személy cselekedeteit, gondolatait. A tudatalatti jelenségei a tudati tevékenységhez tartoznak, de olyan, a háttérben zajló folyamatok, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a figyelem középpontjában álló jelenségek értelmezésében. A tudatos elmével szemben a tudatalatti soha nem alszik, soha nem pihen. Olyan létfunkciókat irányít, mint például a légzés és a szívverés szabályozása. Mindazt, ami életünk során történik velünk, tárolja, amelyek hipnózis vagy önhipnózis során újra felidézhetők. Ha szabályozni kezdjük gondolkodási folyamatainkat, akkor bármely probléma megoldásához igénybe vehetjük tudatalattinkat.